Keresve sem találhatnánk az emberiség jobb közös ismérvét minthogy parkolásért nem szeretünk fizetni. Ez a zsigeri ellenérzés leginkább abból adódhat, hogy itt a pénzünkért kapott szolgáltatás kevésbé kézzelfogható. Tapasztalt fogyasztóvédőként és  körültekintő fogyasztóként is gyakran találkozunk parkolási szolgáltatással kapcsolatos vélt vagy valós sérelmekkel, jogsértésekkel a neten vagy ismerőseink körében. Mindezeket alapul véve nagyon nehéz lenne az egyébként is eltérő  parkolási rendszereket összehasonlítani, mi mégis megpróbálkoztunk ezzel, kiválasztva két viszonylag objektív szempontot, amely a fogyasztók igazságérzetét leginkább képes zavarni.

A bűvös 5 perces szabály

megpróbáltunk utánajárni a fogyasztók által bűvös ötperces szabályként emlegetett városi legendának, amely nem nélkülöz minden alapot. Kezdjük az elején, a legenda alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéssel: akkor amikor parkolási szolgáltatást veszünk igénybe a KRESZ vonatkozó rendelkezései alapján várakozunk. A várakozást megelőző időszakot a KRESZ megállásnak tekinti feltéve, ha a vezető (vagy a gépjármű vezetésére alkalmas más személy) a gépjárműnél marad, így a 0- 5 percig tartó tartózkodás nem tekinthető várakozásnak. Joggal vetődhet fel minden kedves fogyasztóban az a kérdés, mi történik akkor, amikor jóhiszemű és jogkövető állampolgárként az autóval leparkolunk, és elmegyünk a jegyváltó automatához, ahol a gondosan előkészített pénzérméinkkel parkolójegyet váltunk, majd visszaviszünk az autóhoz és a szélvédő mögé helyezünk el. Ez a művelet több percet is igénybe vehet, tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabály alapján az automatákat úgy kell elhelyezni, hogy a várakozóhelyek 80 %-tól 75 méteren belül legyenek (20/1984. (XII. 21.) KM rendelet Melléklet, 35.11. pont). A fogyasztók beszámolója alapján igen gyakran ez idő alatt bírságolják meg őket, arra hivatkozva, hogy a szolgáltatás igénybevétele kizárólag érvényesen megváltott jeggyel, bérlettel, mobiltelefonnal elküldött SMS-el vehető igénybe.

Hogyan lehet jogszerűen igénybe venni a parkolási szolgáltatást abban az esetben, ha parkolójegy megváltásával kívánjuk a szolgáltatási díjat megfizetni, hiszen ebben az esetben szükségszerűen lesz egy pár perc az autótól való eltávozás és a megváltott parkolójeggyel való visszatérés között amikor a szolgáltatást nem jogszerűen veszem igénybe? A jogalkotó szándéka nyilvánvalóan nem az volt, hogy amikor lehetővé tette ezt a díjfizetési megoldást, hogy a gépjármű használója másodmagával, az autó vezetésére alkalmas, jogosítvánnyal rendelkező személlyel keljen útra.

Utólagos bemutatás

Az sem fogyasztóbarát helyzet amikor jogszerűen megváltott engedéllyel, bérlettel, parkolójeggyel rendelkezik a fogyasztó, azonban azt elfelejtette kitenni vagy éppen még mielőtt kitette volna „pótdíjazták” őket és utólagos bemutatásra, a parkolási szolgáltatás jogszerű igénybevételének utólagos igazolására nincs lehetőség. Igen gyakori és bevett megoldás a városi tömegközlekedésben az a megoldás, amikor valaki otthon hagyja a bérletét majd az ellenőrzést követően egy ügyfélszolgálatnál kezelési költség megfizetése mellett bemutathatja. Vajon miért nem járható út ez a parkolási szolgáltatások esetében? A tesztünk következő részében ennek a kérdésnek eredtünk nyomába. Az utólagos bemutatás vizsgálatának alapjául szolgált az a Kúria döntés is (Köf.5014/2015/4.), amely az egyébként lehetőségként megadott, de korlátozott utólagos bemutatás szabályait korrigálta (A Kúria határozatában törvényellenesnek ítélte a Főv. Kgy. rendelet 48. § (3) bekezdésének utolsó mondata szerint: „parkolójegy bemutatás lehetőségével (vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolásával) naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal élhet a gépjármű üzemben tartója, ha a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozás.”)

A parkolási szolgáltatásokat összehasonlító tesztünk ezúttal a megyeszékhelyek parkolási rendeleteit vette górcső alá, és nem vállalkozott arra, hogy az egyes fogyasztói panaszokat, a bejelentésekben sérelmesnek feltüntetett helyzeteket egyesével megvizsgálja, hanem igyekezett pusztán jogszabályi rendelkezések alapján objektív képet felállítani arról, hogy az úgynevezett ötperces szabály, valamint az utólagos bemutatás kapcsán milyen megoldásokat alkalmaznak az egyes önkormányzatok. A teszt eredményeit aszerint osztályoztunk, hogy léteznek felhasználóbarát megoldások és városok, amelyek kifejezetten ismerik és rögzítik az ötperces szabályt, és vagy mindemellett az utólagos bemutatás lehetőségét megadva biztosítják azt, ha valaki időközben váltott parkolójegyet vagy elmulasztotta pakolásra jogosító engedélyét megfelelően kihelyezni, azt később is bemutathassa. Emellett léteznek olyan megoldások, amelyek jóllehet a problémákat alapvetően nem nevesítik (ötperces szabály) de a parkolás jogszerűségének utólagos igazolására megfelelő megoldásokat kínálnak. És végül léteznek olyan szabályzatok, amelyek sem az ötperces szabályt sem az utólagos bemutatás intézményét nem ismerik, arról nem rendelkeznek.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az egyes fizető várakozóhelyeket üzemeltető cégek nem gyakorolhatnak méltányossági jogkört, azonban ez kizárólag a cég megítélésén és belátása múlik erre vonatkozóan értelemszerűen rendelkezést az üzletszabályzatban nem találtunk.

Íme a lista:

Teszt_parkolas.pdf