Jótállás és szavatosság

A tartós fogyasztási cikkekre Magyarországon kötelező 1 évnyi jótállást vállalni, ez a kötelezettség más uniós tagállamokban nincsen jelen, ám minden tagállamban egységesen 2 év a szavatosság. A szavatosság és a jótállás között az a különbség, hogy míg a szavatosság esetében vitás esetben a fogyasztó kötelezettsége bizonyítani, hogy a hiba az átadás előtt vagy után keletkezett (erre sokszor költséges szakvélemények lehetnek alkalmasak), a jótállás esetén egész időtartam alatt a kereskedő vagy a gyártó köteles. Ennek alapján egyáltalán nem mindegy, hogy a kereskedő az adott termékre jótállást vagy szavatosságot vállal, ahogy az sem, hogy mennyi ideig.

Semmis a jogszabálytól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződés

Az nem lehet kérdés, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok nem engedik meg az eltérést a fogyasztó hátrányára. Azaz jogszabálysértő az olyan eset is, amikor egy telefonokat árusító szaküzlet az 1 év kötelező jótállás helyett csak 6 hónap „garanciát” biztosít a termékére. Az ilyen kikötés semmis, a fogyasztó a jogszabály alapján érvényesíti a jogait. Így fontos leszögezni, hogy minden egyes a tesztnek alávetett termékre a 151/2003. Korm. rendelet alapján 1 év kötelező jótállás, valamint a polgári törvénykönyv alapján 2 év szavatosság a minimum, ennél kevesebbet a gyártó/kereskedő nem adhat.

A vizsgálatunk így kitért arra, hogy milyen mértékben térnek el a jótállási jegyek a kötelező előírásoktól, ezek az eltérések a fogyasztó előnyére vagy hátrányára történtek, és vizsgáltuk persze, hogy ki mennyi ideig vállal felelősséget a termék működéséért.

Jótállási (garanciális) idő

A gyártók egy jelentős része garancia névvel illeti a jótállást, holott a polgári törvénykönyv alapján a jótállás a létező fogalom. Ennek megfelelően a jótállást sokszor a köznyelv is garanciaként ismeri. A vizsgált 14 gyártó a következő jótállási időket biztosította termékeire:

Mint látható, a kötelező jótállás 1 éves időtartamánál hosszabbat a 14 gyártóból csupán a fele vállalt, a többiek úgy gondolták, a kötelező 1 éves jótállás is elegendő a bizalomépítéshez. Az önkéntesen vállalt többletjótállás határideje igen eltérő. Jellemzően plusz 1-2 évet ígérnek a gyártók. Külön ki kell emelni azokat a gyártókat, akik a kötelező jótállással azonos feltételekkel biztosítottak hosszabb jótállási időt, ilyenek a Gardena termékek gyártója, az LG vagy a Black&Decker termékek gyártója is.

A többiek esetében gyakori, hogy a +1 vagy +2 éves jótállás nem ad különös és igazán nagy többletet a vásárló számára, hiszen bizonyos hibákra a jótállást kizárják, az nem vonatkozik a főalkatrészekre vagy éppen a kiegészítőkre, vagy csupán a kijavítást és a kicserélést vállalják, a vételár visszafizetését (elállás) már nem biztosítják a fogyasztónak.

Az utóbbi gyakorlatot aggályosnak tartjuk, hiszen a 2 év szavatosság határideje alatt – amennyiben a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy a hiba oka a termék átadása előtt keletkezett – az elállást is biztosítani kell a fogyasztó számára, nem korlátozható a fogyasztói igény kizárólag kijavításra vagy cserére.

Kiemelten fontos az elkészített teszt abból a szempontból, hogy a fogyasztóknak tényleg érdemes körbenézni a piacon, hiszen ugyanazt a tudású terméket sokszor a jóval nagyobb biztonságot jelentő 3 év jótállással vásárolhatjuk meg – ugyanazon, vagy közel ugyanazon az áron.

A jótállási jegyek szabálysértő tartalmai

A szakemberek megvizsgálták, hogy a termékekhez átadott, a gyártók által készített jótállási jegyek mennyiben feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. Fontos tudni, hogy a kötelező jótállás esetén mindig kötelező a jótállási jegy átadása, és a tartalmat is köti a vonatkozó kormányrendelet, illetve az egyéb jogszabályok. Örültünk neki, hogy bizonyos tekintetben minden jótállási jegy megfelelőnek bizonyult, ám kiemelni az LG és a Black&Decker jótállási jegyeit tudjuk, ahol minden vizsgálati szempontnak megfeleltek a dokumentumok. A többi jegy is megfelelt minden esetben:

1.  Mindegyik magyar nyelven íródott, ez egy évtizede még nem így volt;

2.  Mindegyik jótállási jegy érthető nyelvezetű volt;

3.  Mindegyik jótállási jegy tartalmazta a fogyasztó jogait;

4.  Mindegyiken egyben volt a kitöltésre hivatott űrlap és a tájékoztató;

5.  A jótállási időtartam mindenhol helyesen került feltüntetésre

Több gyártó is hibázott ugyanakkor az alábbiakban:

1.  Elavult, már nem hatályos jogszabályokra hivatkoztak;

2.  Nem megfelelően, hiányosan tájékoztattak a 10 kg-os szabályról;

3.  Nem tájékoztatták a fogyasztót arról, hogy a kijavítás idejével a jótállás határideje meghosszabbodik;

4.  Nem, vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztót arról, hogy a termék vagy egy részének a cseréje esetén a jótállási idő újraindul;

5.  A jótállást egyes feltételek szerint a fogyasztó nem csak a jótállási jeggyel (amint arról a jogszabály rendelkezik), hanem külön még a nyugtával és/vagy a szervizben felvett jegyzőkönyvvel tudta érvényesíteni;

A vizsgálat során a vizsgált jótállási jegyek 78%-ban megfeleltek az elvárásoknak, ám teljes mértékben a 14 jótállási jegyből mindösszesen 2 volt megfelelő.

A tesztet és a vizsgálatot a CP Contact Kft. 2016 tavaszán végezte el, 14 jótállási jegy vizsgálatával.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének munkatársai díjmentesen segítenek személyesen, telefonon, online a fogyasztóvédelmi problémák kezelésében: www.fome.hu

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - a fogyasztók érdekében.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének "Fogyasztók tudatosítása aktív fogyasztói közösségek alakítása révén" c. programja, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával valósult meg