Gondolt már arra, hogy fogyasztóvédelmi szempontból általában nagyobb biztonságban van, ha rendel egy 10 000 forintos vízforralót egy webáruházból, mint amikor befizet 30-60 000 forintot gyermeke nyári táborára? Teszteltük, mit tud ma Magyarországon a gyerektábor piac. 

Örül az ember, ha sikerül pont jó időpontban, pont jó helyen olyan nyári táborba bejuttatni szeme fényét, ami megfizethető és a gyermek szeme is felcsillan tőle. Ha megvan, nosza, jelentkezzünk, utalunk valami előleg félét, aztán elégedetten dőlünk hátra. A táborok általában szuperül sikerülnek, de akinek van gyereke, tudja, hogy bármikor beüthet a krach: betegség, sikerül a Kanári-szigetekre last minute jegyet szerezni pont a tábor időpontjára – vagy, ha mégis eljut a táborba, ott betegszik le, rossz az étel, vagy jó, de nincs lisztérzékeny menü, esetleg elmarad a foglalkozások fele, vagy kiderül, hogy minden napra két bkv jegyet kell csomagolni a 60 000 forintos heti költségek mellé. A szülők számára épp ezért nagyon fontos, hogy alapos és korrekt tájékoztatás álljon rendelkezésre a kiválasztás első lépésétől a hazaérkezésig.

Ehhez képest a tesztünkben szereplő 20 tábor kétharmada nem rendelkezett ÁSZF-el, panaszkezelésről mindössze 2-nél esik szó a jelentkezéskor, felelősségbiztosítással pedig az elérhető információk alapján egyetlen egy sem rendelkezett. Sokkoló, hogy a gyermekeink biztonságáért, profi ellátásáért és fejlesztéséért felelősséggel tartozó szolgáltatók többsége egyáltalán nincs tisztában a jogi minimumkövetelményekkel.

Pedig a tesztbe – amelyet a FOME megbízásából a CP Contact Kft. készített –  a legkülönbözőbb jellegű, szervezésű és helyszínű táborokat válogattuk be. A főzőtábortól a horgásztáboron át a „military” táborig minden volt, a tipikus sport és nyelvi táborokat is beleértve. A programok jellemzően 5-7 naposak voltak, és a 6-18 éves korosztálynak kínálták őket. Az árak 27 900 és 219 000 forint között mozogtak.

A vizsgált táborok „tematikus” megoszlása

A táborokat hangsúlyozottan nem élmény szempontjából vizsgáltuk. Az adatokat február-márciusban gyűjtöttük be, pont akkor, amikor a gondos szülők már tapogatóznak a szünetre szóló lehetőségek felől, és kifejezetten arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan milyen tájékoztatást kaphatunk fogyasztóként, milyen dokumentumokat bocsátanak rendelkezésünkre, és milyen jogi kereteket kínálnak a szervezők az esetlegesen felmerülő problémák kezelésére.

A jelentkezési lap az első, ami szembe jön az emberrel, és ezen a fronton egész jól teljesítettek a táborok. 20-ból 14-en kellően komplex kérdőívet készítettek, ami már finomabb részletekre – pl. allergia, szedett gyógyszerek, stb. – is rákérdez, de még így is akadt 6 tábor, ahol a névnél és elérhetőségeknél többre nem voltak kíváncsiak. A „megrendelőlapok” tehát egész jók, ám az általános szerződési feltételek terén tapasztalt hiányosságok lesújtóak voltak. A táborok 35%-a készített ÁSZF-et, 20%-a a jelentkezési lap alján, néhány bekezdésben igyekezett kipipálni a feladatot. A táborok közel felénél tehát egyáltalán nincsenek rögzítve a játékszabályok. A szervezőket láthatóan meg is lepte a kérdésfelvetés:

„szerződésünk nincs, de ha Ön készít, én aláírom…”

„Szerződést nem szoktunk kötni, a tájékoztatóban leírtaknak megfelelően vállaljuk a tábor szervezését […] Nálunk a biztonság az első, és erre nagy hangsúlyt fektetünk.”

Ugyanekkora hiányérzete támadhat az embernek, ha az adatvédelmi kérdéseket szeretné körüljárni. A táborok 70%-a nem bocsátott rendelkezésünkre semmiféle adatvédelemmel kapcsolatos információt. Csupán 5 tábornak volt adatvédelmi nyilatkozata vagy tájékoztatója, és 1 tábor akadt, amely az ÁSZF-ben legalább említést tett a témáról. Többnyire tehát úgy bocsátjuk a szervezők részére az összes elérhetőségünket, vagy akár a gyermekeink betegségeit érintő adatokat, hogy semmiféle garanciát nem kapunk arra, hogy ezek nem kerülnek harmadik fél kezébe.

A legobskúrusabb kérdésnek azonban a felelősségbiztosítás firtatása bizonyult. Félreértés ne essék, nem kötelezi a táborszervezőket jogszabály arra, hogy szakmai felelősségbiztosítást kössenek. Ám éppen egy ilyen soktényezős, gyerekekre épülő iparágban lehet, hogy érdemes olyan helyzetekkel számolni, amikor a családokat valamilyen oknál fogva kártalanítani kell. A jelek szerint azonban erre még nincsenek felkészülve a táborszervezők, a kérdést az ügyintézők gyakorlatilag nem tudták értelmezni. Többnyire valamilyen egészségügyi válasszal álltak elő: „nyugodjunk meg, van orvos a táborban!”, vagy „persze, kérünk egészségügyi nyilatkozatot”. A 20 táborban nem találtuk nyomát annak, hogy lenne felelősségbiztosításuk – ez persze nem zárja ki, hogy van, aki rendelkezik ilyesmivel, a marketingnek/tájékoztatásnak azonban sehol sem része.

Ugyanúgy mostohagyereknek bizonyult a panaszkezelés is. Húsz táborból kettőben találkoztunk a fogalommal: egy helyen említették az ÁSZF-ben, egy helyen pedig megadtak egy e-mail címet, hogy ott lehet reklamálni. A kereskedelemben vagy más szolgáltató szektorokban megszokott tájékoztatás vagy akár panaszkezelési szabályzat, mint trend, úgy tűnik, még nem érte el a gyermektáborokat.

Táborok rangsorolása öt lényeges fogyasztóvédelmi szempont alapján (két pontot adtunk az adott feltétel kimerítő teljesítésére, egyet, ha legalább részben teljesült)

Nagy a szórás abban a tekintetben is, hogy mennyit árulnak el a szülőknek arról, hogy milyen körülmények között fog lakni a gyermeke, kik vigyáznak rá, mi lesz a programja, mit fog enni – tehát mit tartalmaz egészen pontosan a szolgáltatás. A táborokat itt komplex pontozásos rendszerben vetettük össze, és az derült ki, hogy csupán egyetlen tábor érte el a 100%-ot (16 pontot), egy tudott elég részletes információt biztosítani ahhoz, hogy egy feltételezett kekeckedő – avagy alapos – szülő minden kérdésére meglegyen előzetesen, írásban a válasz. 4 tábor hozta az átlagot (11 pontot), 9 teljesített átlagon felül, és 7 átlagon alul.

Táborok rangsora komplex pontozásos rendszerünkben

Van még hova fejlődni tehát a gyermektáboroztatásnak, ha fogyasztóvédelmi szempontból nézzük.

(Megjegyzés: a teszt valós táborokról készült, komplex szempontrendszer alapján. Összegzésünk elkészítése során úgy döntöttünk, hogy a táborok neve helyett pusztán sorszámmal szerepeltetjük őket, tekintve, hogy a fogyasztóvédelmi szempontból lényeges információk elérhetősége önmagában nem nyújt teljes képet a táborok színvonaláról, szolgáltatásairól, így a szempontjaink alapján készült rangsor esetleg félrevezető lehetne. Célunk, hogy felhívjuk a szülők és a szakma figyelmét a fenti információk fontosságára, és elősegítsük a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelést)

---

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének munkatársai díjmentesen segítenek személyesen, telefonon, online a fogyasztóvédelmi problémák kezelésében: www.fome.hu

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének „A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2017. évi támogatása" elnevezésű, "A fogyasztói tudatosság növelése internetes fogyasztói közösségek alakítása révén" tárgyú pályázati programja, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával valósul(t) meg. Nyilvántartási szám: FV-I-17-2017-00027