Ruházati termékek, cipők, és egyéb (kötelező jótállás hatálya alá nem tartozó) fogyasztási cikkek esetén a jelenlegi hazai szabályok alapján ugyan nem beszélhetünk kötelező jótállásról, de ez nem jelenti azt, hogy hiba esetén a fogyasztónak ne lennének jogai. Az is előfordulhat, hogy a forgalmazó/gyártó részéről volt egyoldalú jótállási nyilatkozat, de tudni kell, hogy ennek hiányában is érvényesítheti jogait a fogyasztó, mégpedig a Polgári Törvénykönyvben biztosított ún. kellékszavatosság alapján.
(Az alábbiakban a törvényi minimum követelményeket ismertetjük, ezeket a forgalmazó a fogyasztó hátrányára nem változtathatja meg.)
A Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabálya a 2022. január 1. előtt vásárolt termékek esetében a vásárlást követő hat hónapon belül, míg az azt követően vásárolt termékek vonatkozásában a vásárlást követő egy éven belül a garanciához/jótálláshoz hasonló helyzetet eredményez. A fogyasztónak ebben az időszakban – ha a hiba, vagy annak oka már a vásárláskor is megvolt a termékben, és arra külön nem hívták fel a figyelmét – joga van ahhoz, hogy követelje a kijavítást, vagy kicserélést, illetve a vételár visszafizetését.
Hiba alatt objektív hibát értünk, ami azt jelenti, hogy a termék nem alkalmas azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú termékeket rendszerint használnak, és
– nem rendelkezik azzal a minőséggel, illetve nem nyújtja azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, és
– nem alkalmas a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés (vásárlás) időpontjában a kötelezett (forgalmazó) tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint
– nem rendelkezik a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott termék leírásában szereplő tulajdonságokkal.
Az igényérvényesítés szempontjából nem minősül hibának, ha a ruhának nem jó a mérete, illetve az sem, ha a hibát rendeltetésellenes használat okozta.
Fentiek értelmében tehát a hibás teljesítés miatt a felelősség első sorban a forgalmazót terheli. A kötelezett első körben köteles a panaszról jegyzőkönyvet felvenni, és a terméket kijavítani (a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet értelmében törekedve arra, hogy ez 15 napon belül megtörténjen), amennyiben ez nem lehetséges, vagy a forgalmazó bármely okból nem tudja megtenni, köteles a dolgot kicserélni (az eredetivel megegyező, új termékre), ha erre sincs mód, végső soron a vételárat visszafizetni (teljes vételár). Amennyiben a hiba súlyossága indokolja, úgy lehetőség van arra is, hogy a fogyasztó elsősorban elállással éljen a kellékszavatosság alapján.
Ha sorozatosan jelentkeznek a hibák és azok kijavításával a forgalmazó/szerviz rendre kudarcot vall, illetve akkor is, ha a javítás/csere időben túlságosan elhúzódik és ez a fogyasztó számára jelentős kényelmetlenséget okoz, a fogyasztó az érvényesíthető igények következő lépcsőjére térhet át (pl. javításról cserére).
(Azt, hogy ez mennyi idő, általában esetenként szokták mérlegelni. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a terméket 15 napon belül, aránytalan kényelmetlenség okozása nélkül kijavítsa vagy cserélje. E 15 napos határidő azonban nem értelmezendő szorosan, indokolt esetben több időt is igénybe vehet a javítás, egy hónap elteltével azonban javasolni szoktuk a fogyasztóknak, hogy tekintsék a javításra, illetve a cserére tett kísérletet sikertelennek és kérjék a termék cseréjét vagy a vételár visszafizetését. A határidőket minden esetben a panasz dokumentált és bizonyítható közlésétől kell számítani.)
A forgalmazó köteles a minőségi kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni. Ha ez elmarad, célszerű beírni a vásárlók könyvébe, vagy egyéb módon (e-mail, postai tértivevényes levél) írásba foglalni a panaszt.
A jegyzőkönyv másolata a fogyasztót illeti. Erre azért van szükség, mert a későbbiekben bármilyen esetleges eljárás indítása esetén a kifogás közléséről készült jegyzőkönyv igazolja, hogy a fogyasztó mikor és milyen panasszal fordult a forgalmazóhoz.
A jegyzőkönyv felvételének elmulasztása fogyasztóvédelmi jogsértés, amely miatt a fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat, azaz a megyei Kormányhivatalokban működő Fogyasztóvédelmi Főosztályhoz.
Amennyiben a forgalmazó vitatja a fogyasztó állítását, és szakértői véleménnyel is alátámasztja saját állításait, a jogvitát a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes megyei Békéltető Testület előtt, vagy bírósági úton lehet eldönteni. A Békéltető Testületekről itt mindent megtalálható: http://www.fome.hu/bekelteto_testuletek/
A hatályos jogszabályok nem tesznek említést a levásárlásról, tehát erre a fogyasztót nem lehet kényszeríteni. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy a felek ebben megegyezzenek, viszont a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni az előírásoktól. (A kijavítás helyett például fel lehet ajánlani a levásárlást, de olyankor, amikor a vételár visszafizetésének lenne helye, ez egyértelműen jogsértő).
A főszabály az, hogy a fogyasztó első körben választása szerint kijavítást, vagy kicserélést kérhet. Ha a hiba kijavítása nem lehetséges, vagy azt az üzlet bármilyen okból nem tudja vállalni, esetleg a hiba természetéből kifolyólag javításra nincs lehetőség, akkor egyértelműen a csere a megoldás. Az üzlet javítható hiba esetén jogosult megtagadni a kicserélés iránti igényt, ha az a javításhoz képest aránytalan többletköltséget jelent a vállalkozás számára.
A kicserélés jogi értelemben azt jelenti, hogy az eredeti termékkel megegyező, új terméket kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
Ha azonban sem a kijavítás, sem a kicserélés nem lehetséges (a fogyasztónak nincs rá joga, illetve az üzlet nem képes eleget tenni az igénynek), vagy a termék súlyos hibában szenved, akkor a fogyasztó kérhet árleszállítást, illetve a vételár visszafizetését. Jelentéktelen hiba esetében azonban nincs helye elállásnak.
2022. január 1. előtt vásárolt termékek esetében a vásárlástól számított hat hónapon belül, míg az ezen dátumot követően vásárolt termékek vonatkozásában a vásárlás időpontjától számított 1 éven belül felismert és közölt hiba esetén NEM a fogyasztó kötelessége bizonyítani, hogy a hiba, vagy annak oka már a vásárlás pillanatában is megvolt a termékben. Vita esetén a forgalmazónak kell egy független szakértő útján bizonyítania a hiba rendeltetésellenes használatból eredő voltát (illetve egyéb állítását), amennyiben mentesülni szeretne a kellékszavatossági kötelezettsége alól.
Ha bebizonyosodik, hogy a hiba nem gyártási eredetű, illetve annak oka nem volt meg a vásárlás pillanatában, a forgalmazó mentesül a felelősség alól.
Amennyiben az üzlet (forgalmazó) a vásárlástól számított hat hónapon/egy éven belül közölt hiba esetén a bizonyítási kötelezettségének nem tesz eleget (vagy nem sikerül kimentenie magát a bizonyítás során), illetve elismeri a hibát, úgy köteles a terméket kijavítani, illetve kicserélni, végső soron a vételárát visszafizetni, a törvény által meghatározott sorrendben és feltételek alapján.
A Ptk. a következő rendelkezéseket tartalmazza a kellékszavatossági igénnyel kapcsolatban:
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
A Ptk. a következő rendelkezéseket tartalmazza a kellékszavatossági igénnyel kapcsolatban:
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
