Marketingeszközként minden autómárka beveti ugyan az önkéntes jótállást, de arról, hogy ez pontosan mit takar, sokan szűziesen hallgatnak: a tájékoztatás igen gyenge lábakon áll. A jogszabályban előírt kötelező jótállás körül még nagyobb a csend, a legnépszerűbb itthoni autómárka esetében előzetesen interneten semmilyen információ nem található. Teszt arról, hogy 22 féle új autó esetében mit vállalnak a gyártók/kereskedők meghibásodás esetén.

Jogszabályi háttér

Az ingatlan után a legtöbb magyar családban az autó a második legdrágább vagyontárgy, sokszor mégis többet tudunk a matracunkra vagy a botmixerünkre vonatkozó jótállásról, mint a gépjárműre vonatkozóról. A 151/2003 kormányrendelet alapján pedig az autókra is ugyanúgy érvényes az egyéves kötelező jótállás, és polgári törvénykönyv alapján a kétéves, szintén kötelező kellékszavatosság, vagy a gyártónál érvényesíthető termékszavatosság. 

A fentiek azt jelentik, hogy egy éven keresztül a gyártási hibákból eredő meghibásodásokat ingyen ki kell javítaniuk a márkaszervizeknek (kereskedők), sőt ha a jármű mozgásképtelen, vállalniuk kell a szállítás, vagy a helyszíni javítás költségeit is. Ha pedig vitatják, hogy gyári hibáról van-e szó, akkor a bizonyítási kötelezettség őket terheli. Ez a jogszabály nyelvén úgy szól, hogy az eladó mindaddig köteles helyt állni a hibáért, amíg be nem bizonyítja, hogy a hiba az átadás után keletkezett.

Hasonlóképpen érvényes az autókra a kétéves kellékszavatossági jog is, mint bármely más termékre – bár itt a jótállás egy éves határidejének lejárta után a bizonyítás már nem a kereskedőt, hanem a fogyasztót terheli. Termékszavatossági joggal szintén 2 éves időtartamig kereshetjük a gyártót, akár annak hazai képviselőjét (importőr).

Bár az autók piacán is általános a „garancia” szó használata, fontos leszögezni, hogy ez a magyar jogi nyelvezetben lényegében értelmetlen, hiszen a jog ebben a körben jótállás és szavatosságot ismer. Amikor komolyabb szerződéses tartalom nélkül egy autómárka importőre „garanciát” kínál, érdemes már egyből utánajárni, hogy ez mit jelent. Ha jótállást, akkor egy kicsit jobban járunk, ha szavatosságot, akkor annyira már nem. 

Az angol nyelvben a „guarantee” jótállást, a „warranty” szavatosságot jelent, a kettő között az az alapvető különbség a jogi szaknyelvben, hogy míg a jótállás körében előkerülő hibák kapcsán felmerült viták esetén az eladó bizonyítja a hiba eredetét, a szavatosság esetében már a vásárló lesz az, akinek a vita során, vagy a bíróság előtt szakértői költségekre költheti még megmaradt tőkéjét.

A legfontosabb és első tanács tehát meggyőződni, hogy a garancia jótállást vagy szavatosságot jelent, és ha ez nem egyértelmű, utána kell járni a konkrét tartalomnak.

A teszt

A szervizelés költségei miatt az ember eleve retteg, hogy valami baj lesz az autóval, amit akár 5-10 évre vásárol. A gyártók ezt a félelmet próbálják enyhíteni azzal, hogy a kötelezőnél kicsit hosszabb időre vállalnak jótállást a termékükre. A tesztben 22 Magyarországon forgalmazott autómárka önkéntes jótállásra vonatkozó vállalásait vettük górcső alá, és az alábbi szempontokat vizsgáltuk, új autók esetében:

1.Milyen hosszú ideig vállalnak önkéntes jótállást a cégek?

2.Mennyire tájékoztatnak jól az önkéntes jótállásról?

3.Milyen korlátozásokat kötnek ki az önkéntes jótállásra?

Fontos kiemelni, hogy tesztünk az interneten fellelhető információk alapján készült. Kétségkívül az lenne a pontos tájékozódás, ha a szerződési feltételekhez járó dokumentációt néztük volna át, ám úgy gondoljuk, hogy az emberek jelentős része neten tájékozódik, mielőtt a szalonba megy, így fontos, hogy már ezen a ponton elérhetőek és átláthatóak legyenek ezek a fontos információk. 

Már itt megjegyezzük, hogy az itthon évtizedek óta legnépszerűbb autómárkáról, az itthon is gyártott Suzukiról nem találtunk releváns jótállási információt sem a gyártó, sem a kereskedők oldalán. Hasonlóképpen nem tudtunk tájékozódni például a Suzukinál valamivel alacsonyabb darabszámban értékesített Land Roverekről sem.

A jótállási idő hossza

Az összefoglaló táblázatunk igen összetett lett a teszt alapján, így a szövegben annak kisebb, szűkebb részleteit emeljük ki. Kezdjük mindjárt a legfontosabbal, mennyi ideig vállalnak a márkák önkéntesen jótállást? Amint az a bevezetőből látszódott, a 2 év tulajdonképpen kötelező, nagyot az vállal, aki e felett kínál a vevőinek.

A táblázatból látható, hogy 2 és 7 év között mozog a kínált jótállási időszak. Azért, hogy jobban látható legyen, melyik márka mennyit kínál, a diagramon felül táblázatos formában is összeszedtük, ki mit kínál. Kiegészítésképpen fontos megjegyezni, hogy minden márka esetében az alap jótállási idővel számoltunk, mert több gyártó magasabb jótállási időt biztosít a márka prémium termékeire (a cikkben közölt teljes táblázatból ez is látszik).

Ennek alapján a bajnok a vállalásban a KIA, míg az olasz és egyes francia autók gyártói, valamint a Volvo alacsonyabb (mondhatni jogszabályban előírt minimális jótállási időt vállalnak.

A kérdést ugyanakkor mi is összetettebbnek látjuk csupán a számháborúnál. Nyilván van különbség a 2 év és a 7 év között, bár a lényeg talán az, hogy vajon a hatodik, vagy a hetedik évben is ugyanúgy érvényesíthetőek-e jogok egy motorhiba, vagy futóműhiba esetén, mint az elsőben.

Azt pozitív fejleménynek látjuk, hogy egyes gépjárművek gyártói átalakították, mondhatni magyarra szabták a feltételeiket és a jótállási időt. Korábban több szakmai szervezet, és vizsgálatában a fogyasztóvédelmi hatóság is problémásnak látta, hogy a kötelező jótállás (autók esetében ez Magyarországon a bevezetőben írtak alapján 1 év) ideje alatt kilométer korlátozás legyen (jellemzően 100.000 km – azaz ha ezen túlfut a használó, akkor kizárják a jótállási körből). A kötelező jótállás kapcsán fontos tudni, hogy amennyiben a vásárló fogyasztó, azaz természetes személy, a jótállás nem korlátozható semmilyen módon a fogyasztó hátrányára. Ilyen a km korlátozás is, vagyis önmagában jogsértő, ha egy jótállási feltételrendszer az első évben korlátok közé szorítja a jótállás érvényesítését. A korábbi évekhez képest a gyártók közül az alábbiak már megjelenítik a feltételeik között azt is, hogy az első évben nincsen km korlátozás: 

*vagy nincsen tájékoztatás róla online

A kérdést meg is lehet fordítani, hiszen lehet, hogy jogszerűtlen a kizárás kilométer alapon a kötelező jótállási időn belül, ugyanakkor az sem mindegy, hogy a második, harmadik évben hány kilométer futásteljesítményig érvényesíthető jótállás. A verseny ebben a kérdésben az alábbi eredménnyel zárult:

A kép tehát kiegészül, hiszen bár a 7 éves jótállással magát hirdető KIA itt is jól szerepelt, de magasan előzik a német (cseh) presztízsmárkák közül a VW csoport tagjai, akik jótállás terén vagy 2+2, vagy 4 évet kínálnak, de abban is a jobbak közé tartoznak, hogy 2 évig nem alkalmaznak km korlátozást.

Hosszabban időzhetnénk a jótállási időt kiegészítő, a legtöbb gyártónál általánosnak mondható átrozsdásodási, vagy fényezési jótállási időkről, ám ezeket most nem elemeznénk. Az összetett táblázatban láthatóak, akinek fontos kiegészítő értékek, egy alaposabb áttekintést mindenképpen megérnek. Összefoglalva annyit elmondhatunk, hogy a fényezésre a csúcs az 5 év, míg az átrozsdásodásra 12 év.

Ennek alapján a „számok háborúját” a KIA nyerte, ám a dobogóra holtversenyben az Audi, VW és a Skoda márkái fértek oda.

Tájékoztatás a jótállásról

Nem kis erőfeszítést igényel, ha a tudatos vásárló tájékozódni szeretne a jövendőbeli személyautójára vonatkozó jogairól. A kötelező jótállásról nagyon kevés helyen (emeljük ki a megfelelésre törekvőket: Audi, Skoda, VW, Renault, Peugeot, Citroen) és többnyire igen sokat és alaposan keresve, a kellékszavatosságról és a termékszavatosságról sehol nem esik szó, a kormányrendeletre egyetlen gyártó oldalán sem hivatkoznak. A vizsgált weboldalak 35%-án az önkéntes jótállás homályos marketingszövegként jelenik meg, a pontos feltételekről 4 gyártó egyáltalán nem tájékoztat online, 4 csak felületesen, és csupán 9 – 53% – tartja fontosnak a részletekbe is beavatni a potenciális vásárlókat. Álljon itt példaként a BMW hivatalos weboldalának jótállásról szóló szövege arra, hogy még van hova fejlődni:

„A jármű egészére (kivéve a cserélendő kopó alkatrészeket (sic!)), az összes eredeti BMW alkatrészre, valamint az eredeti BMW tartozékokra az átadástól számított mindösszesen két éves jótállás vonatkozik, a szerződési feltételekben és a jótállási jegyen meghatározott tartalommal, függetlenül a futásteljesítménytől. Ez a garantált út a vezetési élmény fenntartására.”

Általában a telefonos ügyfélszolgálatokat is sikerült zavarba hozni az önkéntes jótállásról feltett kérdésekkel: többnyire személyes találkozót javasolnak a márkakereskedőkkel, illetve azt ajánlják, hogy a szakszervizeknél vagy a szervizkönyvben (!) nézzünk utána. Utóbbi elég abszurd, hiszen autóvásárlás előtt ritkán rendelkezik az ember az adott jármű szervizkönyvével, főleg, ha az online sem érhető el. Ki kell emelni a VW/Skoda oldalakat, ahol a Garancia4 program minden részletéről érthetően tájékoztatnak, és az ÁSZF pdf-ben letölthető. A telefonos ügyfélszolgálatok közül a Toyota vizsgázott a legjobban, ahol korrekt tájékoztatást kaptunk, és egyáltalán nem lepődtek meg a jótállásra vonatkozó kérdésektől.

Az önkéntes jótállás marketingcélú kihasználásán több helyen lenne még mit finomítani. A Kia reklámja például akár megtévesztésre is alkalmas lehet, mivel azt hihetnénk, hogy nincs kilométerbeli megkötésük a 7 év alatt, de még a Mitshubishi-é sem tökéletesen érthető, sőt még a Daciánál is írhatták volna kicsit nagyobb betűkkel a 100 000 km-t. A Mercedes Integrált Szerviz Csomagjának reklámja már kellően részletes ahhoz, hogy ne adjon okot a félreértésekre.

Mivel a fogyasztói szerződésekről szóló kormányrendelet előírja a vállalkozások számára a jótállási, de különösen a kellékszavatossági, termékszavatossági információkról szóló előzetes tájékoztatást, az autógyártók, márkaképviselők nem járnak el helyesen akkor, amikor a sokszor marketing-értékkel bíró jótállási tájékoztatókkal „letudják” a kötelező köröket. Mivel a tájékoztatások a fentieknek megfelelően felületesek, a fogyasztóvédelmi hatóság is találhatna feladatot a tájékoztatás tartalmával, meglétével kapcsolatosan.

Korlátozások a jótállási feltételekben

Félreértésre elég sok lehetőség adódik az önkéntes jótállások körül az autópiacon, a nagyvonalú ajánlatokat a cégek nem osztogatják „csak úgy”. 22 gyártóból 14-nél csak akkor érvényesíthető az önkéntes jótállás, ha dokumentáltan mindig márkaszervizbe – vagy igazoltan „a megfelelő diagnosztikai eszközökkel” rendelkező szervizbe – viszi az ember az autót. Az sem mindegy, hányszor: az önkéntes jótállást könnyen elveszíthetjük, ha az előírt szervizeket nem, vagy akár csak nem pontosan a megadott szervizcikluson belül végeztetjük el. 

Vannak alkatrészek, amelyeket eleve kizárnak az önkéntes jótállásból, de bővebb felvilágosítást egyetlen márka sem ad arról, hogy a „kopó és forgóalkatrészek” pontosan micsodák. Óvatosnak kell lenni a térbeli korlátozásokkal is: a garancia nem minden országban érvényesíthető. A BMW az egyetlen márka, amely az egész világra kiterjeszti a jótállást, minden más márka korlátoz vagy az EU-területére, vagy még egyedibb módon (pl. a „nem kontinentális Európa területén”). A részletes információkkal kapcsolatban pedig újfent a szervizkönyvre vagyunk utalva. Üde kivétel a Renault, ahol a honlapon elérhetőek részletes szerződési feltételek, melyben eléggé részletes jótállási feltételekkel találkozhatunk – itt érezhető az, hogy nem csak a marketing, hanem a jótállás szempontjából kicsit talán fontosabb jogi területet is megkérdezték a jótállásról szóló tájékoztatás kapcsán.

A kopóalkatrészek kizárása régi vita kereskedők és fogyasztóvédők között. A kezdeti sorainkhoz képest azt itt is megállapíthatjuk, hogy a kötelező jótállási idő alatt a fogyasztó jótálláshoz való joga nem korlátozható, vagyis a jótállási feltételekben megjelentetni egy kizárást akár a fékbetét vagy az antenna kapcsán nem jogszerű. Azt, hogy a kötelező jótállási idő leteltével a forgalmazó milyen alkatrészeket zár ki a saját maga által biztosított jótállásból, már maga határozhatja meg.

Problémának ugyanakkor azt látjuk, hogy nem határozzák meg: egy bő lehetőséget adnak maguknak azzal, hogy a kopóalkatrészeket kizárják a jótállás köréből, de az alapszintű korrektséget sem teremtik meg azzal, hogy minimális mértékben felsorolnák a kopóalkatrészeket. A hétköznapi nyelv értelmezésében minden alkatrész kopik, így lényegében semmire se vonatkozna az elég látványosan reklámozott önkéntes jótállás? Ezt nem gondoljuk, de fontos lenne, hogy a cégek is figyeljenek arra, hogy legyen egyértelmű, mire vállalnak hosszabb felelősséget, és mire nem.

Mivel egyre inkább terjedőben vannak az elektromos és még inkább a hybrid hajtású gépjárművek, megnéztük, milyen kizárások és korlátozások vonatkoznak ezekre a típusokra. Nyilván nem mind a 22 gyártó rendelkezik elektromos hajtáslánccal, de amelyik igen, az külön rendelkezett azok akkumulátorai kapcsán.

Ahol találtunk információt, ott az elektromos, vagy hybrid hajtáslánccal rendelkező autók esetében hosszabb a jótállási idő a teljes autóra vonatkozóan, mint ugyanannak a márkának a „sima” termékei esetében. A Toyota 5 évet kínál, a KIA ugyanúgy 7-et, de hosszabb km korlátozással. A Hyundai 8, a Honda modelltől függően 5 és 8 év között biztosít jótállást az új idők autóira. Bár ennél lényegesen több modell készül a többi gyártó futószalagjain, speciális jótállási feltételeiket sajnos nem találtuk meg.

---

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének munkatársai díjmentesen segítenek személyesen, telefonon, online a fogyasztóvédelmi problémák kezelésében: www.fome.hu

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének „A fogyasztói tudatosság növelése internetes fogyasztói közösségek alakítása és fenntartása révén" elnevezésű, FV-I-19-05-C azonosító számú pályázati programja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósul meg.